16. Ismerkedés

Kimentünk a játszótérre. Lesöpörtük a havat az egyik padról és leültünk. Doojoon azonnal faggatni kezdte Gikwang-ot,hogy ki volt az az előbbi alak. Elmesélte neki,hogy gyerekkori barátja vagyis inkább csak volt,mert nem érti mi lett vele. Azután beszámolt a kórházas sztoriról is. Doojoon egyből nekiállt szitkozódni.
- Halkabban! - szólt rá Gikwang.
- Hát de mi jogon nézi le Min Gi-t? Hiszen nem is ismeri!
- Nyugii!
- Meg mi az,hogy csak úgy letámadja az utcán és megszorongatja a karját? Mit képzel ez magáról? - csak mondta és mondta a magáét.
Gikwang rám nézett és megforgatta a szemeit,majd mindketten nagy nevetésben törtünk ki. Ekkor a leader  abbahagyta a beszédet.
- Most meg min nevettek? - kérdezte meglepetten.
Nem szóltunk semmit csak kuncogva felálltunk és elsétáltunk.
- Várjatok már meg! - kiabált utánunk. - Hova mentek?
- Hát gyere! - kiabáltam vissza.
Durcásan megindult utánunk és kaptunk egy-egy hógolyót is. Közben összefutottunk Ha Ra-val.
- Szia! - öleltem meg.
- Sziasztok!
- Mi újság? Merre jártál? - kérdezősködtem.
- Óó,csak a mamámnál voltam. És ti?
- Na végre! Nem tudom minek kell ennyire rohanni! - akadt ki Doojoon,mikor nagy nehezen utolért minket.
- Ha Ra,ő itt..
- Tudom.
- Akkor Doojoon,ő itt Ha Ra a legjobb barátnőm. - mosolyogtam.
Doojoon csak bambán nézte a lányt.
- Hahóó! Élsz még? - bökdöste meg Gikwang.
- Izéé.. őő.. Szia! - nyújtotta a kezét Ha Ra-nak.
A lány vihogva,de kezet rázott vele.
- Na de nekem mennem kell,majd holnap találkozunk,Min Gi! Sziasztok! - és azzal el is ment.
- Miért blokkoltál le? - kérdezte Gikwang vihogva Doojoon-tól.
- Mi? Én? Nem blokkoltam le! Csak..
- Csak mi?
- Csak hagyjál békén,inkább menjünk! - előresietett,mi pedig nevettünk rajta.

Gikwang és én elmentünk fürdeni. Utána felhívtam anyut,de nem vette fel a telefont.
- Szerinted ő is haragszik rám?
- Nem hiszem,kicsim! Lehet,hogy már alszik,azért nem vette fel. - próbált nyugtatni.
- Ahhj,remélem.
- Nem megyünk le mi is tévézni?
- Nyugodtan lemehetsz,de én szeretnék lefeküdni,mert elég fáradt vagyok,meg ugye holnap suli. - közöltem.
- Ahogy szeretnéd. - nyomott egy puszi a homlokomra és kiment.
Lefeküdtem az ágyra és betakaróztam. Hamar álomba merültem.
Egy erdőben bolyongtam,éjszaka. Telihold világított az égen. csak mentem és mentem egyre beljebb. Egy farkas vonyítása hallatszott a távolból. Úgy éreztem,hogy valaki követ engem. Hirtelen megtorpantam és hátranéztem,de nem láttam senkit. Mikor visszafordultam ott állt előttem Dong Jin és egy pisztolyt szegezett rám.
- M-mit akarsz? - kérdeztem félve.
- Csak megkönnyítem Gikwang életét. -gonoszan kacagni kezdett.
Amint kimondta az utolsó szót meghúzta a ravaszt,mire felriadtam.
Gikwang békésen szunyókált mellettem. Odabújtam hozzá és átöleltem. Lehunytam a szemem és próbáltam megnyugodni. Nagy nehezen vissza is aludtam.

Reggel kijelentette,hogy elvisz suliba,mert nem engedi,hogy egyedül sétálgassak az utcán. Nem mondtam meg neki,hogy mit álmodtam,mert hülyeségnek tartom. Lehet,hogy Dong Jin kicsit zakkant,de nem hiszem,hogy képes lenne megölni.
Reggeli utáni szokásos rosszullét is megvolt,ezért kicsit késve is indultunk,de épp beértem az első órára.
Szünetben Ha Ra-nak elmeséltem mindent a tegnapi napról. Az álmomat is.
- De végül is ki ez a gyerek?
- Tudod,a kórházban olyan fél napra berakták szobatársamnak és..
- Jajj,igen,tudom. Látod,ha nem jössz össze azzal a gyerekkel...
- Gikwang! - mordultam rá.
-Ja,vele akkor most nem lenne rád szállva az a pszichopata. Mondjuk akkor sem értem,hogy mi baja van veled?! Jobb,ha vigyázol,Min Gi! - megölelt.
- Tudom.. - sóhajtottam és visszaöleltem.
Csengettek,megindultunk a második órára. Rajzra. Dögunalom volt. A tanár csak össze-vissza hadovált,szerintem senki se figyelt rá. Pedig én szeretem a rajzot,de most nagyon szar volt. Talán szeptemberben rajzoltunk valamit,azóta csak elméletet tanulunk.
Mikor kicsengettek egymást fellökve rohantunk ki a folyosóra. Én azonnal besasszéztam a mosdóba és megint felhívtam anyut. Szerencsére felvette.
- Szia anyu! Tegnap fél 10 körül kerestelek.
- Szia! Láttam. Visszaakartalak hívni,csak mikor észrevettem 11 óra volt. Gondoltam,hogy már alszol és nem akartalak felkelteni.
- Szerettem volna megkérdezni,hogy mikor..
- A nőgyógyászhoz ma elmegyek és kérek neked időpontot. Gondolom ezt akartad,ugye?
- Igen,köszönöm szépen,anyu! És.. Apuval mi van?
- Azt mondja nem érdekli mi van veled,de látom rajta,hogy aggódik.
- Értem. Majd még hívlak.
- Jól van. Puszi.
- Puszi.
Eltettem a telefonomat és belenéztem a tükörbe. Arcom még mindig púpos volt,de valószínűleg a hógolyó miatt is.
- Mi történt az arcoddal? Már estefelé láttam,mintha kicsit meg lenne duzzadva.
- Öhm.. igen. Doojoon egyik hógolyója itt talált el.
- Eynnire?
Válasz helyett mosolyogva megvontam az egyik vállamat.
- Amúgy.. ez a Doojoon.. milyen? - tudakolta.
- Kedves,vicces,bolond. - nevettem el magam.
- És.. jézusom! Miért érdeklődöm én a B2ST leader-e  után?
- Mert tetszik? - kacarásztam.
- Az kéne még! - horkantott és kisétált.

Hazafelé Ha Ra-t felhívta az anyja,hogy menjen el a mamájához,mert ők nincsenek otthon,neki pedig nincs kulcsa a házhoz. Majd csak este érnek haza.
- Miért nem jössz velem? A fiúk tuti nem haragudnának meg érte.
- Min Gi! Én? A B2ST házába?
- Ott leszek én is!
Kis ideig gondolkodott,majd így szólt:
- Csak azért,mert te is ott leszel! A mamámat meg akkor fel kell hívjam,hogy ne várjon.
Közben megcsörrent a telefonom.
- Szia! - köszönt Gi. - Merre vagy?
- Szia! Mindjárt nálatok. Nem baj,ha jön Ha Ra is?
- Nem,dehogyis! Mi olyan 5 óra után végzünk. A kulcsod remélem megvan?! Le kell tennem,mert folytatódik a próba. Szeretlek!
- Megvan,igen. Oké. Én is téged!

Csináltam szendvicseket,majd Ha Ra-val megírtuk és megtanultunk mindent holnapra. Miután befejeztük,nemsokára megérkeztek a srácok is. Mindenkinek bemutattam. Elmondtam azt is,hogy Ha Ra nem igazán szívleli sem őket,sem a zenéjüket. Ettől függetlenül nagyon jól elbeszélgettek és hiába is tagadja,látom rajta,ha nem is annyira,de megkedvelte őket. Főként Doojoon-t.
8 körül Ha Ra-t felhívta az anyja,hogy elmennek értük a mamájához.
- Anyámék a mamámhoz mennek.. Értem! Bocsi,de most nagyon kell sietnem.
Doojoon felajánlotta,hogy elkíséri és egyáltalán nem ellenkezett.
- Szerintem itt lesz valami. - súgta nekem Gikwang,mire hangosan nevetni kezdtünk.